30/9853-158
Tudástár
Tartalomjegyzék
Az egyfázisú villanymotorok bekötése
A háromfázisú villanymotorok bekötése
Az egyfázisú villanymotorok bekötéséről:
Egyfázisú villanymotor (jól látható az egyfázisú villanymotorra jellemző üzemi kondenzátor).
Egyfázisú villanymotor bekötve. Forgásirány: óramutató járásával megegyező.
Egyfázisú villanymotor bekötve. Forgásirány: óramutató járásával ellenkező.
A villanymotorok bekötéséről részletesen adunk tájékoztatást a mellékelt kezelési utasításban, így az utasítás alapos tanulmányozása elengedhetetlen.
Az egyfázisú villanymotorokat háromeres kábellel kell bekötni, ahol a zöld-sárga kábelér a védőföld csatlakoztatására szolgál. Ezt a vezetéket megfelelő kábelsaru segítségével a villanymotorok kapocsdobozában lévő védőföldelő csavarhoz kell rögzíteni. A másik kettő érpárral a fázis- és a nulla vezetéket kötjük be, tetszőleges sorrendben és érpárral. Ha ismerjük a fázisvezetőt, akkor azt lehetőleg a fekete érrel kössük be. Ügyeljünk a megfelelő kábelsaru használatára. A fázis - és a nulla vezetőt - hangsúlyozzuk: tetszőleges sorrendben - mindig a kapocslécen lévő és ott jelölt U1-U2 jelzésű csavarokra kell rákötni. Ügyelni kell a csavarok kellő meghúzására. A bekötéseket mindig szakember végezze.
Az egyfázisú villanymotorok forgásirányának a változtatása:
A villanymotorok forgásirányát a kettő bekötőléc elhelyezésével lehet változtatni. Erre vonatkozóan ábrákat közlünk a kezelési utasításban.
Ezeknek megfelelően tehát ha a két bekötőléc a villanymotor tengelyével párhuzamosan helyezkednek el, akkor az egyik forgásirány áll elő, és ha a két bekötőléc a tengelyre merőleges elhelyezkedésű, akkor a forgásirány az ellentétes lesz. A forgásirány változást az hozza létre, hogy a bekötőlécek helyzetének a változtatásával a segédtekercs és a kondenzátor bekötési sorrendjét valamint a segédfázis menetirányát felcseréljük, így a segédfázis és a kondenzátor által létrehozott mágneses fluxus ellentétes irányban "fújja" a főfázis által létrehozott mágneses fluxust, és hozza létre az ellentétesen "forgó" mágneses mezőt.
A háromfázisú villanymotorok bekötéséről:
Figyelem!
Kérjen meg szakembert a villanymotorok bekötésére!
Háromfázisú villanymotor (jól látható, hogy NINCS üzemi kondenzátor).
230/400V esetén
Háromfázisú villanymotor csillag kapcsolásban.
400/690V esetén
Háromfázisú villanymotor delta kapcsolásban.
A villanymotorok bekötéséről részletesen adunk tájékoztatást a mellékelt kezelési utasításban, így az utasítás alapos tanulmányozása elengedhetetlen.
A háromfázisú villanymotorokat mindig négyerű kábellel kell bekötni, ahol a zöld-sárga jelzésű érrel a védőföldelést kötjük be. Ezt a kábeleret megfelelő kábelsaru használatával a kapocsdobozban lévő földelőcsavarhoz kell kötni.
A három fázisvezetőt a kapocsdobozban lévő kapocslécre a jelölt U1-V1- W1 pontokra kell kábelsaruk használatával bekötni. A bekötéseket mindig szakember végezze.
A fázisvezetők bekötésével még a villanymotor nem üzemképes, a mellékelt három bekötőléc elhelyezésével válik véglegessé a bekötés. Ezen bekötőlécek elhelyezésével az un. "csillag" és az un. "delta" bekötés hozható létre, attól függően, hogy milyen a villanymotor és milyen a táphálózat. Tehát a bekötést nagyon körültekintően kell elvégezni.
A szükséges bekötési módokat a villanymotorok adattáblája jelzi.
A rendelkezésre álló hálózat a legtöbb esetben a normál háromfázisú hálózat, ahol a fázisfeszültség 400 V. Ebben az esetben 3 x 400 V áll rendelkezésre, és ennek megfelelően kell a villanymotorokat bekötni.
Kevés esetben -
és csak az egy fázissal megtáplált frekvenciaváltók után - a 3x230 V háromfázisú hálózat áll rendelkezésre, ahol a fázisfeszültség 230 V. Itt külön gondossággal kell eljárni.
Maradva a normál 3x400 V hálózatnál -
a 230/400 V feszültségre méretezett villanymotorokat - mindig az un.
"csillag" kapcsolásba kell bekötni. Ha ezeket a villanymotorokat "delta" kapcsolásba kötjük, akkor az elektromos megtáplálás oldalán háromszor nagyobb megtáplálásban részesítjük, és ez nagyon rövid időn belül a leégésükhöz vezet.
A 3x400 V hálózat esetén -
a 400/690 V feszültségre méretezett villanymotorokat - mindig az un.
"delta" kapcsolásba kell kötni. Ha ezeket a villanymotorokat "csillag" kapcsolásba kötjük, akkor az elektromos megtáplálás oldalán háromszor kisebb megtáplálásban részesítjük őket, ezért a megtáplálás miatt háromszor kisebb teljesítmény leadására képesek. Ezért ha ennek ellenére az eredeti mechanikai teljesítménnyel megterheljük őket, akkor az elektromos megtáplálásához képest relatív túlterhelésben részesülnek és leégnek. Tehát üresjáratban, induláskor ezek a villanymotorok dolgozhatnak "csillag'" bekötésben, de terhelést nem kaphatnak, mert az elektromos megtáplálásuk kicsi. Ezt ki lehet használni indításkor (az u. "csillag-delta" indításkor), de az elindulás után azonnal át kell váltani "delta" kapcsolásba, mert máskülönben leégnek.
A háromfázisú villanymotorok forgásirányának a változtatása:
A háromfázisú villanymotorok forgásirányának a változtatása a három fázisvezető közül
bármelyik kettő bekötési sorrendjének a megváltoztatásával lehetséges.
Az aszinkron villanymotorok fordulatszámának a változtatása:
Az aszinkron villanymotorok fordulatszáma csak a pólusszámtól és a hálózat frekvenciájától függ. Egy adott villanymotor esetében - ahol a pólusszám már adott - tehát csak a frekvenciától függ ennek villanymotornak a fordulatszáma.
Az egyfázisú villanymotorok fordulatszámának a változtatása elektromos úton nem lehetséges. Ez azért van így, mert nem lehet olyan elektromos invertert készíteni, ami egyfázisú változtatható frekvenciájú hálózatot tudna előállítani.
Háromfázisú változtatható frekvenciájú hálózatot elő lehet állítani 1X230 V és 3X400 V hálózatból is, ezért a frekvenciaváltókat lehet - persze típustól függően - egy fázisról és három fázisról is üzemeltetni. Azt azonban látni kell, hogy az egyfázisú megtáplálásnak korlátai vannak, ezért egyfázisú hálózatról üzemelő frekvenciaváltóval - általában - maximálisan 2,2 kW teljesítményű villanymotor hajtható meg.
Mivel a villanymotorok 50 Hz frekvenciára vannak tervezve, ezért a frekvenciaváltókat úgy állítják elő, hogy 50 Hz-nél adják le az általuk vezérelt villanymotorok a névleges teljesítményt és nyomatékot. Ha a frekvenciát 50Hz-ról csökkentjük, akkor a frekvenciaváltók digitális úton a nyomatékot tartják állandó értéken (állandó nyomatékú vezérlés), és - a mechanika törvényei szerint - a teljesítmény lineárisan csökken. 50 Hz feletti üzemben viszont már a teljesítmény állandó - és persze maximális -, és a nyomaték csökken.
Egy fázissal megtáplált frekvenciaváltó után a háromfázisú villanymotort mindig "delta" kapcsolásba kell kötni, ezért csak 230/400 V tekercselésű villanymotor szabad használni. Három fázissal megtáplált frekvenciaváltó 3X400 V hálózatot állít elő, így ott a normál hálózat szabályai szerint kell a villanymotor bekötni (230/400 V villanymotort "csillag", a 400/690 V villanymotort "delta" kapcsolásba).
